Bár nem volt teltház, de ragyogó hangulat fogadta a megújult szegedi gárdát ez első idei, komoly tétmeccsén. A „B" közép tette a dolgát, s belehajszolta a többi szurkolót is a csapat támogatásába.

Apropó „B" közép. Régen szurkoltak ilyen jól nevelten, játékkal együtt élve. Úgy tűnik ez nem tetszik a biztonsági embereknek, Akik a szurkolók vezetőjét, a már finoman szólva sem teenager Érdi Zsoltot a meccs után „kikapták" a tömegből, s megverték. Négyen. Azt az egyet. Érdi a meccs után, bár rég óta ismerjük egymást, nem adott kezet. Mindkét keze véres volt. A saját vérétől. Ha most ironizálni akarnék, azt mondhatnám, vérét adta a csapatért. De nincs kedvem ironizálni. Mélységesen szégyellem magam, pedig nem tehetek róla. Ha szegedi üt szegedit, sporteseményen, az már a vég. Pedig a Topolyán full-contakt versenyt rendeztek a kick-boksz-osok. Ott kellene fiúk. De a régi szabályok szerint: Egy embernek egy a párja. Vagy az már nem elég modern?

De vissza a meccshez. A kozákok ivadékai nem kívánták magukra vállalni az áldozati bárány szerepét. Úgy harcoltak, ahogy a dicső őseik elvárhatták. Viszont, az biztos, hogy valamelyik felmenőjük nyúl volt, mert úgy rohantak mint az említett négylábúak. Meg is lett az eredménye. A félidő felénél, hét-hétnél, felhozták a cserekapusukat, s azonnal átvették a vezetést, s ezt az állapotot tartották is a huszonhatodik percig. Akkor végre mi is kapust cseréltünk, s kinyitottuk a védekezésünket. Matke pedig hibázásra kényszerítette az addig kiválóan játszó, balkezes vendégirányítót. Ez elég volt ahhoz, hogy a szünetre egy gólos fórral menjünk.

A folytatásban megint előjött a kozákvirtus. Pillanatok alatt fordítottak a vendégek, igaz ekkor csak négy szegedi volt a mezőnyben. A negyvenedik percben is még kettővel vezettek. Szép lassan fogyott a levegő az ukránok számára, a szurkolók, s a mi kihelyezkedő védőink szívták el előlük, ezért az ötvenedik percre már kettő volt nekünk.

Az utolsó tíz perc hozta a teljes összecsuklást az egyik (vendég) oldalon, s az örömjátékot a másik (hazai) oldalon.

Aki csak az eredményt olvassa el a neten azt hiszi, tuti parti volt. Hát nagyot téved. Kín keserves győzelmet aratott a csapatunk. De mindenki harcolt, kapart és küzdött, s végre azok is hozták magukat, akiknek eddig nem ment. Elsősorban Milorád Krivokapicsra gondolok, Aki ezen a meccsen a „régi" önmagát találta meg végre. Hatból öt átlövés gólt szerzett, s belőtte mindhárom büntetőjét. Matics és Bendő szélről is termelt, s végre a két balátlövőnk is hozta magát. Bakos Dávid, pedig amikor pályára lépett nagyon jól helyettesítette Krivokapicsot.

Ez a forma még messze van a megkívánttól. De még nem is mostanra kell hozni a csúcsformát. Most ennyi is elég volt.

Hétfőn este edzés után a Géniusban, a Pick Fanok főhadiszállásán megbeszéljük a történteket (Géniusz, Széchenyi tér 5). Kedden! Következik a Békés, majd csütörtökön irány Barcelona!

A meccs jegyzőkönyve:

Pick Szeged-ZTR Zaporizsja 36-28 (18-17)

Szeged, 2500 néző. Vezette: Cohen, Peretz (izraeliek)

Pick Szeged: Puljezevics-Berta 1, KRIVOKAPICS 8/3, Andjelkovics 2, Djurkovics 2, ILYÉS 5, MATICS 4. Csere: Szente(kapus), PERUNICSICS 5, BENDÓ 4, Lendvay 1, Bakos 3, Vadkerti 1. Edző: Kovács Péter.

ZTR Zaporizsja: Budko- MYKOLA 5, Gurkovsky J, Natalyuk, Gurkovsky P, Kisil 2, NAT 5. Csere: KOSHOVY (kapus), ONOFRIJENKO 6/2, SHELMENKO 5, Pedan 2, Ljubcsenko. Edző: Vjacseszlav Didusenko.

Kiállítások: 12 ill. 12 perc. Hétméteresek: 3/3 ill. 3/2.